Hamar szembetűnő volt, hogy a mérnökpálya lesz az útja, hiszen amikor a többi gyerek házikót és napocskát rajzolgatott az óvodában, ő a gőzmozdony ábrázolásában lelte örömét, méghozzá a belső működést is bemutatva. Nem múló fellángolás volt a műszaki érdeklődése, hanem hosszútávon kitartó szenvedély, aminek megfelelően gépészmérnökként diplomázott 1999-ben. Szaktudását azóta többek közt Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Svájcban és Dániában kamatoztatta, komplett gyártástechnológiákat telepítve Magyarországra.

A Flextronix zalaegerszegi gyárában a Motorola-mobiltelefonok gyártási folyamatát honosította meg, amelyben nemcsak a gyártósor megtervezése és építése volt a feladata, hanem a teljes folyamat kitalálása is. A németországi Flensburgban mérnökök közreműködésével állították elő a készülékeket, Magyarországon azonban a tömeggyártást kellett beindítani, azaz betanított operátorokra kellett lebontani az egyes lépéseket. Ehhez a munkások kiválasztásában és betanításában is szerepet vállalt, a termelés pedig olyan eredményes volt, hogy később a gyártás Olaszországba való költöztetésével is őt bízták meg.

Tagja volt annak a tíz embernek, aki az első lépésektől ott volt a Bosch miskolci üzemtelepének építésénél és tervezésénél. Svájcból, Hollandiából és Németországból telepítették át a borsodi megyeszékhelyre az elektromos kéziszerszámgyártást húszezer négyzetméteren. Az Prec-Cast magyarországi gyárában is kézzel fogható hasznot hozott az interim mérnöki munkája: a feltérképezés során észrevette, hogy egy öntödei selejtről csak a forgácsolás végén derült ki, hogy hibás, miközben rengeteg munkaköltség lett elpazarolva rá. A Takács László által bevezetett optimalizáció után akkora profit keletkezett, hogy a német tulaj visszaosztott belőle a dolgozóknak, és minden üzemi munkás 40–50 ezer forintos bónuszban részesült.

A Lego nyíregyházi játéküzemében a csomagológépek Dániából való betelepítése mellett a karbantartási feladatokat optimalizálta. A teljes gyártókapacitás 50 százalékon működött, mert úgy volt kialakítva a rendszer, hogy ha az egyik gép meghibásodott, a teljes folyamat leállt, ezért a kihasználtság jelentősen zuhant. Miután bevezették az általa javasolt módosításokat, 50 százalékról 98 százalékosra nőtt a gyártókapacitás. A maradék két százalék tudatosan betervezetten, a gépek folyamatos karbantartására volt elkülönítve.

Takács László egyedülállóan tapasztalt mérnökszakértő, aki korábban cégeket, projektet vezetett, több tízezer négyzetméteres munkacsarnokok építését, gyártókapacitás telepítését, vagy üzemek felszámolását irányította úgy, hogy közben nem állt le teljesen a termelés. Interim mérnökként az Ön cége is használhatja a szerte Európában felhalmozott szaktudását, amellyel garantáltan többet hozhat ki a jelenleg alkalmazott technológiájából.